TÁRSASÁGI ADÓ FELAJÁNLÁS
Egy kicsit részletesebben – a két TAO támogatási rendszer a gyakorlatban
A társasági adóban jelenleg két támogatási rendszer működik, amelyekben közös, hogy mindkettőhöz tényleges anyagi haszon kapcsolódik, azonban a támogatás nyújtásának módja, az anyagi előny realizálásának módja, mértéke, és az adminisztratív kötelezettségek eltérnek:
- a közvetlenül megvalósuló, adókedvezményre jogosító támogatásés
- az adóhatóságon („NAV”) keresztül felajánlás / rendelkezés útján történő, adójóváírásra jogosító, 2015. óta működő támogatás.
- Az adókedvezményre jogosító támogatásesetén közvetlenül kell utalnunk a támogatás összegét a kiválasztott szervezet számára. A támogatás összegét (hogyha az kevesebb, mint az összes társasági adófizetésünk 70%-a) teljes egészében közvetlenül le lehet vonni az adóból, így ezzel lényegében ahelyett, hogy adófizetésre költöttük volna a pénzünket, támogattunk. A nettó anyagi haszon pedig úgy keletkezik, hogy a cég el is számolhatja költségként a támogatás összegét, amely összeg így csökkenti társasági adóalapját, tehát a támogatás összegének 9%-ával kevesebb adót kell fizetnünk.
A fenti támogatásokhoz kapcsolódó 9%-os hasznot jelentősen lecsökkenti (2,25%-ra) a kiegészítő támogatás intézménye, melynek lényege, hogy a támogatáson felül további támogatást (kiegészítő támogatást) kell utalnunk egy kiválasztott szervezet részére, amelynek összege nem csökkenti a cég adóalapját és még adókedvezményt sem lehet utána igénybe venni.
Viszont szemben a támogatással, amit bár kifizetünk, de a szervezettől nem kapunk és nem kaphatunk cserébe semmit, a kiegészítő támogatás összegének terhére reklámozhatja cégünket az adott szervezet. A támogatott részéről pedig a kiegészítő támogatás összege szabadabban felhasználható.
Az adójóváírásra jogosító támogatás (adófelajánlás) esetén a szokásos módon megfizetjük a társasági adóelőleget, adót és a bevallásunkban / külön nyilatkozatban rendelkezünk arról, hogy annak az összegnek egy részét (végeredményben az éves adófizetési kötelezettség legfeljebb 80%-át) a NAV utalja el az általunk kijelölt támogatott szervezetnek. Az előny ez esetben úgy érvényesül, hogy a támogatás összegének bizonyos százalékát (maximálisan 7,5%-át) egyszerűen megkapjuk a NAV-tól úgy, hogy jóváírja az adószámlánkon.
Kiegészítő támogatás (amely után nem részesülünk adójóváírásban) csak sportszervezetek esetében van, azonban ez esetben is köthetünk szponzori szerződést. Tehát például ha elég nagy összeggel támogatunk, kérhetjük, hogy megjelenjen a cégnevünk, logónk valamely következő itt megrendezett világversenyen vagy akár az országos bajnokság egyes fordulóiban.
Annak érdekében, hogy maximalizáljuk a TAO támogatásokban rejlő adóelőnyt, érdemes a támogatás nyújtása előtt kalkulációt készíteni.
Fontos, hogy a két rendszer (adókedvezmény és adójóváírás) nem alkalmazható párhuzamosan, tehát érdemes már az adóév elején eldönteni, hogy adott évben melyik rendszer szerint szeretnénk támogatni.
Az adónkból felajánlás útján megvalósuló támogatás egyre jobban kezdi kiszorítani a régebb óta működő adókedvezményre jogosító támogatást, ugyanis
- egyszerűbb az adminisztrációja, ezért kisebb az esély rá, hogy adminisztratív hiba folytán nem valósul meg a támogatás, vagy nem tudjuk a hasznot realizálni;
- nagyobb a haszon – több pénz marad a cégben;
- ugyanakkora társasági adófizetési kötelezettséget feltételezve nagyobb összeggel tudunk támogatni, mint az adókedvezményes rendszerben;
- nem kell előre megfinanszírozunk a támogatást, ugyanis az adóelőleget / adót amúgy is megfizetnénk és megspóroljuk az utalás bankköltségét is;
- sportszervezetek kivételével nincs kiegészítő támogatás.
Kell-e sietni, mikor lesz aktuális?
Természetesen év közben is bármikor adható TAO támogatás, ezért ez a téma mindig aktuális.
Az adókedvezményes rendszerben viszont arra érdemes figyelni, hogy az anyagi előny, az adókedvezmény a támogatás nyújtásának időpontjától függetlenül leghamarabb az év végi feltöltéskor érvényesíthető. Az adókedvezményes rendszerben adott TAO támogatások szezonja ezért jellemzően az év vége, hiszen az ekkor adott támogatást nem kell sokáig finanszírozni.
A felajánlásos rendszerben nincs ilyen szezonalitás, mivel a támogatást az egyébként is fizetendő adóelőlegünkből is tudjuk adni, így nem jár hátránnyal, ha már év elejétől kezdve támogatunk.
Mit kockáztatunk? Avagy mire figyeljünk?
Anyagi kockázatunk abból adódhat, hogy ha nem tudjuk igénybe venni a támogatáshoz kapcsolódó adókedvezményt / adójóváírást, ami leginkább a következőkből fakadhat:
- adminisztratív hiba(nem határidőben rendelkezünk, nyújtjuk be a bevallást, annak kitöltése során ejtünk hibát, a támogatáshoz szükséges igazolás kiadása iránti kérelmünket megtagadják, nem adják ki időben)
- köztartozás miatt(köztartozása – adó, vagy vám – van vagy a kiválasztott szervezetnek, vagy cégünknek van nagyobb összegű köztartozása)
- nem utaljuk el, vagy nem határidőben utaljuk el a kiegészítő támogatás összegét(csak adókedvezményre jogosító támogatás esetén),
- nincs elég társasági adófizetési kötelezettségünk.
Azzal, hogy támogatunk egy bizonyos szervezetet, elméletileg nem kockáztatjuk a jó hírnevünket, ugyanis a támogatás felhasználásáért nem vagyunk felelősek, annak felhasználásába a törvény alapján nem is szólhatunk bele. Természetesen az illetékes szervek feladata a támogatás szabályszerű felhasználásának ellenőrzése. Az esetleges szabálytalanságok utólagos feltárása azonban nem érinthet bennünket, tehát az adókedvezménytől vagy adójóváírástól nem eshetünk el a támogatás szabálytalan felhasználása miatt.
Ha Ön is szeretne élni a társasági adó felajánlás lehetőségével és élvezni akarja ennek előnyeit, keressen meg bennünket elérhetőségeinken.
(forrás: https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/a-tao-tamogatasrol-kozerthetoen/)
